Állandó kiállítás
Könnyü gyűjtemény

 A Tamási Galéria a Városi Művelődési Központ fenntartásában működik, jelenleg a Szabadság u. 29./2 szám alatt, a Kultúrák Háza földszintjén.

   

Állandó kiállításunk képzőművészeti anyagát Könnyü László és családja adományozta Tamásinak azzal a céllal, hogy megteremtse egy múzeum vagy galéria alapjait. Az adomány 1974-től több részletben érkezett, utoljára 1993-ban, Könnyü László halála után, amikor a család a hagyatékból újabb festményeket ajándékozott a városnak.
 

Könnyü László térképész, tanár, költő, író, publicista és irodalomszervező 1914. február 28-án született Tamásiban.

 

Elemi és polgári iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. A bajai Tanítóképző Intézetben megszerzett tanítói oklevele után magánúton tanult a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán.

 

1936-ban a perecsei, 1936-37-ben a baracsi, 1937-40-ben az újiregi, 1940-42-ben a jászberényi állami iskolákban, 1942-44-ig a nagykátai állami polgári iskolában tanított. Magyarországon több kötet verse, regénye, színműve jelent meg.
1944-ben a veszprémi lőszergyárhoz osztották be, a gyárat munkásaival együtt a felsőausztriai Lenzingbe telepítettek. Ott és Amplwangban magyar nép- és középiskolát szervezett és igazgatott.

 

1949-ben Amerikában élő nagynénje segítségével a Missouri állambeli Jefferson Citybe költözött, ahol templomi orgonista és énektanár volt. 1951-ben a st. louisi Washington Egyetem Orvoskarán kapott laboratóriumi technikusi állást. 1954-ben ének- és zenetanári, majd légi térképészi oklevelet szerzett. 1965-ben a St. Louis Egyetem a földrajztudományok magiszterévé avatta. 18 évig állami térképészként működött. Egy ideig a térképészet történetét is tanította a Légitérképészeti Főiskolán. Közben doktori tanulmányokat folytatott a Kansas Állami Egyetemen a bevándorlás történetéből. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1990-ben Xántus Jánosról írt dolgozatával bölcsészdoktor címet szerzett.
Költeményei és cikkei jelentek meg a Nemzetőrben, a Katolikus Magyarok Vasárnapjában, a Krónikában, az Amerikai Magyar Életben, valamint más amerikai magyar lapokban és folyóiratokban. Több tanulmányt és könyvet írt az amerikai magyar irodalom történetéről. 1963 és 1974 között kiadta és szerkesztette az Amerikai Magyar Szemlét. Műfordítói tevékenysége is említésre méltó.

 

Betegsége miatt 1973-ban nyugalomba vonult, 1992-ben bekövetkezett haláláig irodalommal és művészetekkel foglalkozott.

 

 

 


Keresés